tudomány
Zárásként Jürgen elmeséli elmúlt években szerzett gyakorlati tapasztalatait a természetes attraktorokról és a betainról:
Tapasztalataimat az alapanyagok és adalékanyagok sokéves tesztelésével és próbálgatásával gyűjtöttem. Ha az eredményes hozzávalókat megnézi az ember, akkor gyorsan egyértelművé válik, hogy bizonyos összetevők egyszerűen miért jók, pl. májliszt. A májban nagyon sok szabad aminosav és betain van. Ugyanez vonatkozik a halproteinekre, halkivonatokra, így tovább... A májlisztet előszeretettel használom olyan vizeken, amelyen már nagyon sokat horgásztak bojlival vagy táplálékban gazdagok – és ezt nagyon jó eredménnyel. Májliszttel az eredményeim jelentősen jobbak voltak, mint a szokásos vagy a kész bojlikkal. Ez kiemelkedően a kész (gyári) bojliknál tűnt fel. Amikor kész bojlikat használtam, az eredmények az elején egész jók voltak. 2-3 nap után (horgászat vagy etetés) a fogások erősen visszaestek. A májlisztes bojlijaimmal ezzel szemben egyenletes eredményeket értem el és akkor is jól fogtam, amikor mások nem fogtak már semmit. Már hat éve használok májlisztet egy erősen meghorgászott 5 ha-os vizen. Édes, gyümölcsös, húsos, halas és fűszeres keverékeknél vetettem be és a legjobb eredményeket a fűszeres bojlikkal értem el.
Azáltal, hogy a barátaimmal már évek óta csak jó minőségű alapanyagokat használunk, a fogásaink Észak-Németország erősen meghorgászott vizein – amelyeket a sok és évek óta ismétlődő horgászatainkkal jól fel tudunk mérni – még mindig nagyon jók, annak ellenére, hogy más horgászok kész bojlikkal, vagy rossz minőségű saját bojlikkal kevesebbet és jelentősen rosszabbul fognak, mint évekkel ezelőtt. Egy vizen horgászok egy keverékkel (mix=bojli alapporok keveréke) hat éve és még mindig olyan fogós, mint az első napon. Véleményem szerint friss, jó minőségű és jól emészthető alapanyagok már önmagukban jó attraktorok.
Nos, akkor a betainhoz:
Robert elmesélte nekem, hogy nagyon sokat olvasott a betainról és a tudósok a kísérleteikben nagyon jó eredményeket értek el. Arról akart tudni, hogy hallottam vagy olvastam-e már róla. Egy véletlen folytán egy angol csalikereskedőnél láttam betaint és rendeltem magamnak egy kicsit. Ez 1998 tavaszán volt. A termék folyékony formában volt és egy neves angol gyártótól származott. Ezt a betaint kétszer vetettem be. Egyszer egy csatornánál, nagyon jól tudtam fogni. Fogtam 5 pontyot. Az összes többi horgász balra és jobbra mellettem (kb. 250 méter távolságra) nem fogott semmit. Több más általam ismert pontyhorgász sem fogott ezen a hétvégén semmit a csatornán. Tovább érdeklődtem és kiderítettem, hogy a betaint normál esetben por formában árusítják, ez egy kicsit nyugtalanított mivel csak ez a folyékony betainom volt Angliából. Egy kicsivel később kaptam egy másik betaint egy angol csalikereskedőtől.
Ez barna volt és por, állítólag betain HCL. Egy kis idővel később kaptam egy cégtől gyógyszerészeti minőségű betain HCL-t , amely kinézetre szinte fehér volt és kristályszerkezetű, tehát teljesen más mint a horgásziparban forgalmazott állítólagos betain HCL. Tapasztalatból tudtam, hogy ilyen termékek az iparban mind ugyanúgy néznek ki, tehát biztossá vált, hogy nekem kell gondoskodni betainról ahhoz, hogy biztos legyek benne, hogy a helyes glycinbetaint alkalmazom. Egy idő után sikerült is. Időközben már 1999 volt. 1999. március 14.-én mentem először horgászni. Nem voltam elég bátor ahhoz, hogy a betaint bevessem és a régóta ismert csalikhoz nyúltam. Április 25.-e volt, mire az új betaint először kipróbáltam. Elmentem egy barátommal egy számomra addig ismeretlen 20 ha-os táplálékban gazdag vízre horgászni. Ezen a vízen 29 fontig fogtak halakat. Ezen az első horgászaton 5 pontyot fogtam 18, 23, 23, 34 és 34.400 font súllyal. Ez egy csodálatos túra volt. Ennek ellenére még mindig szkeptikus voltam a betainnal szemben. A következő horgászaton ezen a vizen fogtam egy további 30-ast a betainos bojlijaimmal, ami kedvet csinált a további teszteléshez. Két horgászat következett, amelyeken három halat fogtam 20 font felett. Na, ekkor ki akartam próbálni a betaint az új Liver & Marine keverékemben, hogy meg tudjam állapítani hogyan viselkedik a májliszttel és a halliszttel. Kiválasztottam egy olyan vizet, amelyben volt egy számomra érdekes nagy ponty. Kétszer etettem előtte és az említett pontyot (36.300 font legmagasabb súly) az első horgászaton megfogtam és ezen felül még egy 26-ost. Ezt a nagy halat csak nagyon ritkán akasztják meg és még ritkábban szákolják meg, mint a többi halat ezen a vizen. A következő a saját vizünk volt, ahol nagyon szívesen próbálok ki új csalikat, mivel ezt a vizet nagyon jól ismerem, emiatt jól ki tudom elemezni az eredményeket.
Nem etettem előtte, mivel ezen a helyen sok horgász etet. Ezt a horgászhelyet szinte egész évben "támadják". Tudtam, a többi horgásszal váltott beszélgetések végett, hogy jelen pillanatban nem sok mindent fognak. Általában horgászatonként 2-3 halat. A horgásszal aki ott horgászott gyorsan megegyeztem, hogy következő éjjel szeretnék én azon a helyen horgászni. Mikor a következő nap megérkeztem már este volt. Megtudtam, hogy az elmúlt éjszaka nem sok eredményt hozott és elővettem a botjaimat. Mivel az időjárás nem változott, ezért nem reméltem túl sokat. Egy ismerősömmel aki hozzám csapódott, elkezdtünk azon gondolkozni, hogy mi az oka ennek a "sikertelen időszaknak". Éppen megvitattuk a dolgokat amikor "megindult" a kapásjelzőm. Sajnos elvesztettem ezt az első pontyot. Lerövidítem: ezen az éjszakán 14 pontyot fogtam 34 fontig, aminek nagyon örültem és természetesen megerősítette a bizalmamat a betainban.
Összegezve:
Ez lett a legjobb év az idáig 14 éves pontyhorgász-karieremben, ami mellett kiemelkedően feltűnt, hogy az először említett 20 ha-os vizen csupán három horgász fogott hat különböző 30 font feletti halat az egész évben. Én magam ötöt fogtam ezekből, annak ellenére, hogy a többi horgász is ugyanannyi időt töltött a vizen és még a helyek száma is kevés, tehát a horgászok elég közel horgásznak egymáshoz. Ezen fogások között voltak olyan halak, amelyeket először fogtak meg. Én 5-15 gr betaint adtam 10 tojáshoz, úgy tűnik 5-10 gr elég.
Végeredmény: Az a véleményem, hogy a betainnal javulhatnak a fogásaink, de nem egy csodaszer. Továbbra is üresen maradhatunk betainnal is, ha nincsenek halak a helyünkön. Segít nekünk táplálékban gazdag vizeken, hogy a pontyok előbb szokják meg a bojlijainkat. Gyorsabban elfogadják a bojlit, ami általában a legnagyobb gond ilyen vizeken. De még mindig meg kell találni a pontyokat vagy a vonulási ösvényeiket. A betainnal még sokat lehet kísérletezni pl. dippelni vagy befújni vele a golyókat főzés után. A bojlik mennyiségét visszavehetjük és a horgászat napján megnövelhetjük. Ahogy látjátok, még sok játéktér van a kísérletezéshez. Ennyit idáig Jürgen Meyertől.
Összefoglalás:
Egy optimális csalinak meg kell felelnie a ponty táplálékigényeinek és egy optimális csalogatóhatással kell rendelkeznie. A következő anyagok valódi attraktorok a pontyok számára, csökkenő sorrendben:
- Természetes kivonatok és természetes táplálékok (pl.: szúnyoglárva), rákok és kukacok (giliszták), de a
kagylók és halak is (Green Lipped Mussel, halkivonatok, vizben oldódó halprotein, shrimpskivonat,
szúnyoglárva kivonat)
- Olyan alapanyagok, amelyek nagy mennyiségben tartalmaznak szabad aminosavakat vagy proteineket
(lehetőleg állati eredetű) (májliszt, hal és húsliszt, tejproteinek, vérliszt, vérplazma, sörélesztő)
- Mesterséges aminosav keverékek, mint a glycinbetain, mesterséges kivonatok gerinc nélküli állatokból
- Egyéni aminosavak (mindenekelőtt L-Prolin, glycinbetain, peptidek, vizben oldódó proteinek,
nukleotidok)
- Természetes anyagok (fűszerek, eterikus olajok, természetes flavour-ök - hiányzik a tudományos
bizonyíték. Cukorvegyületek, sók egy vagy kétértékű ionokkal (konyhasó, feltételezve), oldószerek,
alkoholok (nagyon csekély stimuláció, de éppen ebből állnak a szokásos flavourök (illatanyagok)).
Mivel az összetevőket az egyes és kettes ponttal kielégítettük, így a szintetikus aminosav vegyületekkel a horgásziparból és a betainnal tovább javíthatjuk a csalijainkat.
A fűszerek és a természetes flavourük (illatanyagok) is lehetnek adalékanyagok. A mesterséges illatanyagokat nyugodtan kihagyhatjuk, a tapasztalataink alapján, illetve még pénzt is spórolunk. Cukorvegyületeket illetve Sweetner-eket (édesítő) használhatunk, egészen addig, amíg nem használunk túl sokat (nem adagoljuk túl). Nincs attraktor hatásunk, maximum táplálékpszichológiailag, enzimeknek, lecithinnek olajnak illetve zsírnak.
Taszító hatásuk van: kellemetlen tapasztalat bizonyos ízzel/illattal, keserűanyagoknak, erős savaknak illetve bázisoknak (kóstoljátok meg ezt ti is érzitek).
Ezen a területen is még „sötétben tapogatózunk", a tudomány se kutatott illetve leplezett le mindent. De reméljük, hogy felvetettünk pár dolgot. Viszont ez minden olyan összetett, hogy sokszor nevetnünk kell, amikor szerzők el akarják nekünk magyarázni a pontyok világát. Akinek ez az egész túl "őrületesnek" tűnik, attól elnézést kérünk. Táplálék-stimulátorokkal orosz tudósok a pontyok növekedését 130-140%-al tudták növelni. Sőt pontylárváknál elérték a 150-200%-ot. Ennyi bizonyítéknak elégnek kell lennie. Ha elmélet, akkor légy szíves tudományos háttérrel. A logikus gondolkozás meghozza.
Szép fogásokat!
Robert Arlinghaus és Jürgen Meyer
Szólj hozzá
Köszönöm a gyors reagálást :) kár lenne megszakítani a sorozatot :)
Igény ?! Szerintem lenne rá, egy jelentkező már biztos, hogy van !
Üdv
Bubu
Érzésed nem csal valóban nem fejeztem be a sorozatot, a kritika jogos. Elindult a szezon és abbahagytam, jobban mondva nem volt rá időm.
Ha lesz rá igény akkor lehet nekiállok és befejezem, de ígérni nem merek semmit. Valójában további 3-4 részt előkészítettem.
Lehet inkább csinálunk még egy-két részt a bojlikészítés videókhoz.
Üdvözlettel
Honyák Gábor
Elsősorban Hozzád lenne egy kérdésem. Anno volt egy cikksorozat az egyik horgászportálon ami több részből állt. Hét darab cikk jött le (bojliról,összetevő stb.) szóltak a cikkek és érzésem szerint NEM lett befejezve a sorozat és így zárult:
"A különböző édesítők, olajok és esszenciális olajok mind olyan alkotóelemek, amelyek alapvetően befolyásolhatják bojlink fogósságát, amely lehet pozitív de negatív is egyaránt, ezzel a témával foglalkozok legközelebb"
Kérdésem az volna, hogy lehet-e rá számítani, hogy befejezed vagy csak hiú ábránd ? :)
Válaszodat előre is köszönöm !
Baráti üdvözlettel:
Bubu
Igazán nincs mit köszönni mert mindenki aki normálisan gondolkozik, így jön rá sok mindenre. Én is részint saját tapasztalatokból részint a barátokkal horgász ismerősökkel folytatott beszélgetésekből szoktam leszűrni ezeket a tanulságokat. Mindig úgy gondoltam, hogy kérdezni nem szégyen, sőt úgy tartom hogy az tud fejlődni aki kommunikál másokkal és meghallgatja mások ötleteit is. Én nemcsak meghallgatom, hanem ki is szoktam próbálni bizonyos dolgokat. Szerintem mindenkitől lehet tanulni akár negatív akár pozitív értelemben és nyitottnak kell lenni az új dolgokra is természetesen csak az ésszerűség keretein belül :))))))))))
Igen valóban igazad lehet az időjárással kapcsolatban, mert mikor kiértünk délután 5 óra körül, még szakadt az eső, de mire elfoglaltuk az általunk jónak vélt helyet addig elállt. Este olyan 8 körül megint rázendített, az éjszaka kicsit hűvösebb volt az abban az időben megszokottnál, majd másnap szikrázó napsütés körülbelül délután 3-4 ig majd egy hatalmas igazi dörgős-villámlós nagy záporeső, és aztán mintha mi sem történt volna percek alatt megint szikrázó napsütés. Szóval volt minden amit csak el lehet képzelni.
Ezt összerakva meg amit leírtatok Gáborral, meg amiket a cikkben olvastam lassan össze áll a kép, hogy miket is hibáztunk el azalatt a bizonyos horgászat alatt. Köszönöm a segítségeteket!
Üdv! Szabi
A kukorica esetében én más jellegű infókra gondoltam. Egyébként nem gond, mert Gábor már részben meg is válaszolta a dolgot, ugyanis elég valószínű, hogy akkor nagy energiabevitelre volt szüksége a halaknak és ezt leggyorsabban szénhidrátok segítségével tudja elérni. Ilyen helyzeteket már nekem is volt szerencsém átélni. Általában az időjárás változása szokta előidézni ezt.
Valóban igazad lehet, hogy nem az éppen megfelelő bojlit használtuk, és valóban az ízzel lehetett problémájuk a halaknak mert kb 16osra történő megfaragás után sem értünk el a bojlival eredményt, kár hogy arra a horgászatra csak azzal az egyfajta bojlival készültünk. Egyébként fűszeres-tintahalas ízű bojlikkal próbálkoztunk, és a pellettel akasztott 3 ponty közül 2 db 16mm-es polip&tintahal ízűre míg egy darab 12mm-es ilyen édeskés jellegű (az íz nevére már nem emlékszem) pelletre jött.
De ezt már úgy sem tudjuk meg, hogy valójában mi is lehetett siker/sikertelenség oka egyik illetve a másik csalinál, és talán jobb is ez így mert ahogy te is mondtad addig érdekes a horgászat ameddig nincs meg a recept! De azért próbálkozunk!
Üdv! Szabi
Szilárdnak abban igaza van, hogy az oldódó bojlit bizonyos esetekben jobban elfogadja a hal egy szűz vízen, de az is hozzátartozik ehhez, hogy az nem bojli.
Telepített pontyok esetében a magasabb szénhidráttartalom nyerő lehet, gyakorlatilag azon nevelkedtek és sok esetben gyorsan el is fogadják és nincs szükség drágább csalikra. A gyors szénhidrátokról nem is beszélve...
Másrészről mind a pellet mind a kukorica formátlan és jobban akad véleményem szerint (itt jön az amit a Szilárd is írt, hogy milyen szerelékeket használtál).
Szűz vizeken vadvizeken nagyon előtérbe kerül a bojli összetétele mert esetlegesen a természetes táplálékkal kell konkurálnunk. De az is előfordulhat, hogy abszolút nem a beltartalom kerül előtérbe hanem a mennyiség és szinte mindegy milyen golyót etetünk csak menjen be ugyan abból a bojliból naponta 5kg az etetésre.
Volt olyan víz, ahol az elmondások szerint előttünk nem bojliztak még, délután 5-kor kezdtük a pecát fél 11-kor már megvolt az első kapás. Ja igen és főtt bojlikkal.
Dynamite bojlikat nem használtam még és feltehetőleg nem is fogok így erről tapasztalatom nincs, de abban Szilárdnak igaza volt, hogy az kérdés, hogy az adott időben pl egy fűszeres amit használtál működik e, vagy lehet egy májas kellett volna....
A másik a méret, ami az oldódónál előny mert gyakorlatilag az összes méretet végigpróbálod az oldódási idő során. Viszont a világ összes pénzét is elszórhatod oldódó formájában, kombináld főttel ha erre esik a választásod.
Barátaim horgásztak 2-3 éve ősszel gyékényesen, vagy 3 napig kapásuk se volt 20-as bojlikkal majd lecserélték őket és felraktak 16-osokat és ugyan azon a helyen jobbnál jobb halakat fogtak.
Tehát a méret néha lényeg:)
Szoktató etetésben nem hiszek túlzottan, illetve nem akkora mennyiségek esetén beszélhetünk szoktató etetésről mint amekkorákat nálunk Magyarországon etetnek.
Nagy halhoz olyan hely kell ahol táplálkozik, mert sajnos néha 10 de akár kevesebb méteren múlik a siker!
És az egész irományunk végén mit lehet leszűrni, legfőképpen semmit mert minden helyzet más, ezért más megoldást kíván. De nem baj mert addig érdekes a horgászat ameddig nincs meg a recept!
Üdvözlettel
Honyák Gábor
Először is köszönöm a gyors válaszodat nagyon hasznos volt számomra!
A kukorica témában a tudnivalók: 3szem kukorica hajszálelőkére fűzve (egyszerű boltban kapható üveges ízesített csemegekukorica), lebegtetés nélkül, mézes, epres, vaníliás, kagylós, epres-halas, és pálinkás ízben. Arra nem nagyon emlékszem, hogy voltak-e kombinálva, de szerintem nem nagyon kevergettük az ízeket, hanem egyszerre csak egyféle ízű csalit kínáltunk fel.
Az előke hossza ugyan az mint a bojlival kb 23-25 cm, a horog VMC 7106 BN 6-os méretben.
Üdv! Szabi
Ha nem gond én az utolsó kérdéseiddel kezdeném. Én már olyan vizen is horgásztam, ahol még soha senki előttem nem használt bojlit sőt igazából elég hosszú időn át senki nem is horgászott. Mikor mondtuk pár ismerősnek, hogy mire készülünk, sokan csak mosolyogtak. Azt mondták, hogy nehogy már azt higgyük, hogy a bojli a csodacsali stb. Lényeg a lényeg, hogy nagyon csúnyát horgásztunk. Gyakorlatilag percenként fogtuk a halakat pedig a vízben volt természetes táplálék!!!!!! A szoktató etetés itt kb 2-3 óra volt!!! Ennyi idő kellett a halaknak, hogy ráálljanak a bojlinkra! Ezt azért hangsúlyozom ki, hogy a bojlinkra mert ez egy saját készítésű oldódó golyó volt és csak ez működött. Mellettem horgászott egy barátom szintén nagyon jó bojlival, de neki kapása sem volt pedig a botjaink 10 méteren belül voltak!
Egyébként szoktató etetést úgy szoktam kialakítani, hogy először pár napig szinte csak kukoricát v bármely szemest használok és csak kevés bojlit, pelletet etetek, majd folyamatosan növelem a bojli arányát. Közben természetesen próbálgatni kell, hogy felveszi-e a hal a golyót. Amikor már több halat is fogsz vele, akkor le lehet vinni minimálisra a szemes mennyiségét, vagy akár el is lehet hagyni. A teljes elhagyását nem javasolom főleg anyagi megfontolásból, bár ha olyan vizen horgászol ahol viszonylag kicsi a halsűrűség, akkor a tisztán bojlival történő etetés a tapasztalataim alapján akár még jobb is lehet. Hosszú távú etetésre viszont nekem még egy gyári bojli sem vált be. Lehet, hogy van olyan ami jó de én még ilyennel nem találkoztam. Leginkább saját készítésű golyóknak van olyan beltartalma, amit a hal hosszú távon is elfogad táplálék gyanánt.
Az első kérdésedre elég nehéz így látatlanban választ adni. Lehet, hogy olyan bojlit próbáltál v próbáltak mások, ami az adott vizen nem jó, ilyenre számtalan példa van, vagy csak az adott körülmények között nem volt jó a halak számára. De ezen kívül számtalan tényező közrejátszhatott ebben. A teljesség igénye nélkül pl. előke hossza, horog mérete, csali mérete és súlya!!!!!! ez egyébként is nagyon fontos szerintem!
Én javasolom mindenképpen az úgymond " bojlizástól szűz" vizeken az oldódó golyókat, mert sokkal könnyebben lehet velük halat fogni. Sok személyes tapasztalatom is van ezzel kapcsolatban. Én ennek tudom be azt is, hogy amikor nem fogtál bojlival halat, akkor a pellet azért működött........................ez ugyanis oldódik!
Ha bármi kérdésed lenne még ezzel kapcsolatban, nagyon szívesen válaszolok ha tudok. Ha esetleg a kukorica kérdésében tudnál még több infót adni, akkor lehet, hogy közelebb jutunk a megoldáshoz.
Először is azt kell mondanom hogy nagyon jó az oldalatok, ehhez gratulálok!
Másodszor: végigolvastam HOGYHOGY? MI OKBÓL? MIÉRT? sorozatot, ami szintén nagyon jó, hasznos, érdekes, és mindenekelőtt tanulságos volt számomra, olyannyira, hogy az itt leírt dolgok ezentúl 100% biztosra veszem hogy meghatározzák a következő horgászataimat, és elképzeléseimet.
Viszont a fentiekkel kapcsolatban lenne egy két számomra tisztázatlan dolog is, amiben remélem tudtok nekem segíteni, amelyet egy személyes tapasztalat megosztásával szeretnék felvázolni nektek!
A nyáron horgásztunk horgásztársammal a Székely-Őze tanyai víztározón.
A horgászat során egy tudomásom szerint eléggé ismert és elismert cég (egy bizonyos robbanóanyag-ról elnevezett gyártó) bojlijait használtuk. Sajnos azt kell mondjam, hogy egyetlen kapásunk sem volt a fent említett termékkel, majd a kapás nélküli tétlen időszakot megunva, kísérletezni kezdtünk különféle pelletekkel és kukoricákkal is. Ami számomra meglepő volt, hogy a hagyományosnak tűnő csalikkal meglepően megnőtt az eredményesség. Míg pellettel 3 addig kukoricával 8 pontykapásunk volt, és a mellettünk helyet foglaló kolléga is eredménytelenségről számolt be bojlival, tehát a kukorica működött. Az lenne a kérdésem, hogy mivel magyarázható az, hogy a pontyok szemmel láthatóan a kukoricát részesítették előnyben a bojlikkal szemben? Az nem lehetett az oka, hogy nem ismerték hiszen a tavon évek óta horgásznak bojlival és mesterséges csalikkal.
A másik dolog amit meg szeretnék kérdezni, hogy vajon a bojlik és pelletek valóban működhetnek-e olyan vízen ahol a horgászok csak a megszokott hagyományosnak mondott (csonti, giliszta, mindenféle kukoricák) csalikkal horgásznak? Ha esélytelen a próbálkozás az ilyen vízterületeken akkor a szoktató etetést meddig kell végezni azért, hogy bojlival eredményesen tudjuk a nagytestű barátainkat becserkészni? Ha van ilyen jellegű tapasztalatotok azt is szívesen várom!
Üdv: Szabi
Teszteltünk Alivio CX 3.60 3lb-t.
Még nem tudom mikor kerül fel az oldalra.
Üdv: Robi